nagyszombati jezsuita könyvtár: a mai budapesti →Egyetemi Könyvtár őse. - Eredete 1561-re megy vissza, 1632: már 1489 köt-ből állt. A →nagyszombati jezsuita egyetem alapításakor, 1635: kb. 1500 köt-tel annak a kvtára lett. 1690: már az ország legnagyobb, 5331 köt-es gyűjt-e, 90%-a lat. - 1715: a rház új szárnyában kapott helyet, a kv-ek számára díszes, aranyozott szekrényeket készíttettek (kettő 2000: a nagyszombati Szt Adalbert Egyes. helyiségeiben). 1761-77: a Budára történt átköltöztetésig az ún. Transylvania-épületszárnyban működött. - A gyarapítás egyik legfontosabb forrása az egy. nyomdája volt, mely saját kiadványaiból több példányt juttatott a ~nak, és gondoskodott a legfontosabb külf. sorozatos művek beszerzéséről. Bécsi bizományosa az új kv-ek megjelenését kísérte figyelemmel. Állománygyarapításra évente 100-400 Ft-ot fordítottak; az összeg kicsiny voltát cserepéldányok (lehetővé tették a nevesebb külf. jezsuita szerzők műveinek megszerzését), hagyatékok, ajándékok ellensúlyozták. →Kéri Borgia Ferenc (kinek a kvtár 18. sz. fejlesztése terén kiemelkedő érdemei voltak) fontosnak tartotta a Ny-i tudós társaságokkal való kapcsolatok kiépítését. Jelentősek voltak egyes főurak és köznemesek hagyatékai is. 1750 u. rendszeressé vált az új szellemű termtud-os, fizikai művek (Beccaria, Khell, Boscovich stb. művei) beszerzése. Ez a folyamat szorosan összefüggött Mária Terézia (ur. 1740-80) okt. reformjaival. Még az egy-nek is igazodnia kellett a fil. és egyéb tud-ok új áramlataihoz, hiszen a jövendő állami tisztviselők nevelése és képzése állandó feladat maradt. Newton és követői művei nem sokkal megjelenésük után olvashatóak voltak a ~ban, Leibniz, Galilei, Pascal, Spinoza stb. művei másodlagos forrásokból voltak megismerhetők. - Az állomány jellege megfelelt az intézmény jellegének és nagyjából a kor kívánalmainak: 72%-a hittud., 8%-a termtud., 4,5-4,5%-a jog- és történettud. művek. Nyelvi megoszlás: 91% lat., 3,7% ném., 2,7% m., 1,3-1,3% gör., ill. ol-fr-sp. - 1690-1773: a 2. katalógus szerkesztése és a jezsuiták föloszlatása között a gyarapodás kb. 6 ezer köt. (113%). Az alapvetően fontos művek több kiadásban, az okt-ban jelentős művek több pld-ban voltak meg. A többkötetes és sorozatos kiadványok beszerzése folyamatos volt. Az 1690-es katalógus betűrendes volt, az anyagot az egyes betűkön belül szakok szerint tagolta. Ez a rendszer (bár nehézkes volt) megfelelt az eu. kvtári katalogizálási gyakorlat akkori átmeneti állapotának; a bejegyzés időpontjának rögzítése arról is tájékoztat, hogy a gyarapodás milyen mértékben és ütemben tudta követni az eu. tud-os fejlődést. - A kz-okat a kv-ekkel együtt kezelték: többségük oktatási segédlet volt. A ~ a kor szokásai szerint nem volt nyilvános, prof-ok és hallg-k használhatták, ez utóbbiak csak az olvasóteremben. **

Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:105, 125. - Mészáros 1988:230.